A legtöbbet a bevált, jó gyakorlatokból tanulhatunk a tartós gondozás terén is! Örömmel várjuk és még nagyobb örömmel osztjuk ezért meg a különböző országok jó gyakorlatait. Küldjetek nekünk minél többet!
Nézzük a jó példákat:
#1
Az olasz „MAPPET” projekt, amely nemrég fejeződött be Ancona és Falconara Marittima önkormányzataiban, erőteljes példája a közösségalapú gondoskodásnak, amely támogatja az aktív időskort. Az önállóságot, és mindenekelőtt az embert helyezi a középpontba. A COOSS Marche vezetésével és helyi partnerekkel együttműködésben a MAPPET egy integrált és személyre szabott támogatási modellt dolgozott ki idősebb felnőttek számára, amely ötvözi a szociális szolgáltatásokat, az egészségügyi ellátást és a közösségi erőforrásokat — kiindulva az emberek saját szükségleteiből, preferenciáiból és életválasztásaiból.
Hogyan működött?
A projekt az egyéni igényekhez igazított tevékenységek és szolgáltatások széles körét kínálta, többek között:
Kognitív szűrések és személyre szabott gondozási tervek.
Digitális eszközök és tabletek otthoni kognitív tréninghez és rehabilitációhoz.
Szakértői támogatás (pszichológusok, gyógytornászok, dietetikusok), akár otthon is.
Kreatív és közösségi tevékenységek, mint művészetterápia, zenei foglalkozások és memóriafejlesztő műhelyek.
Közösségi kezdeményezések az elszigeteltség csökkentésére és a társas kapcsolatok erősítésére.
Támogatás és képzés családtagok és gondozók számára.
Ezek az intézkedések egy 360°-os gondozási modellt eredményeztek, ahol a technológia, a helyben elérhető szolgáltatások és a közösségi részvétel nem öncélúak, hanem eszközök arra, hogy segítsék az embereket szükségleteik kifejezésében és saját ellátási útjuk aktív alakításában.
Kiknek szól?
A 65 év felettieknek és családjaiknak, azzal a céllal, hogy megelőzzék a kognitív hanyatlást, támogassák az önállóságot, és erősítsék szerepüket saját jóllétük aktív alakítóiként.
Miért jó gyakorlat?
Mert szemléletváltást hoz: az ellátás már nem valami, amit az embereknek „nyújtanak”, hanem valami, amit az ő hangjuk, döntéseik és önrendelkezésük köré építenek.
A MAPPET megmutatja, hogy ha az embereket támogatják abban, hogy kifejezzék, mit szeretnének és mire van szükségük, akkor a szolgáltatások értelmesebbé, hatékonyabbá és méltóságteljesebbé válnak.
Ez a megközelítés szorosan összhangban áll a FairCare céljaival, amely az inklúziót, az önrendelkezést és a sérülékeny emberek jogát támogatja arra, hogy saját ellátásukat és életútjukat alakíthassák.
Nézd meg a projekt záróvideóját itt: https://www.youtube.com/watch?v=XKn0LxWhq7M
#2
Jó gyakorlat Németországból: Szomszédsági segítségnyújtás
Németországban a gondozási fokozattal rendelkező, saját otthonukban ellátásban részesülő emberek lehetőséget kapnak arra, hogy egy bizonyos összeget (akár havi 131 eurót) mindennapi támogató szolgáltatásokra használjanak fel. Ez például a szomszédsági segítők által nyújtott támogatás is lehet. A szolgáltatások közé tartozik az érintettek kísérése orvosi vizsgálatokra, hatósági ügyintézéshez, valamint sétákra. Emellett segítséget nyújtanak a bevásárlásban, háztartási feladatokban és a kültéri munkákban, például a kertgondozásban is.
A támogatás kiterjedhet a kommunikáció segítésére is, például felolvasásban vagy űrlapok kitöltésében való segítségre. A szolgáltatások továbbá magukban foglalják a szabadidős tevékenységekre ösztönzést és támogatást, valamint a társas kapcsolatok fenntartását, könnyű fizikai gyakorlatok (például torna) végzését és memóriafejlesztő tréningeket a mindennapi társas tevékenységek támogatására. A segítők úgynevezett költségtérítést kapnak, amely legfeljebb 10 euró óránként.
A szomszédsági segítségnyújtás az ápolásra szoruló embereket és hozzátartozóikat támogatja az alacsony küszöbű mindennapi feladatokban. Segítséget nyújt a gondozóknak, miközben lehetővé teszi az ellátásra szoruló személyek számára, hogy mindennapi életüket nagyobb önrendelkezéssel szervezzék (ez különösen fontos azoknál, akiknek nincs családi támogatásuk).
Emellett a szolgáltatás hozzájárulhat ahhoz, hogy az érintettek hosszabb ideig saját otthonukban maradhassanak, és elkerüljék az idősotthonba költözést.
3#
Egy nagyszerű példa Magyarországról: P-AGE Tudatos Öregedés Program.
A P-AGE Közösségi intergenerációs és idősbarát projekt a Pécsi Közösségi Alapítvány és Hekate Conscious Ageing Foundation együttműködésében működik Magyarországon/Pécsen, széles társadalmi bevonással. A P-AGE Tudatos Öregedés Program hosszútávú célja helyi tudatos öregedés közösségi modell létrehozása, és a magyar tudatos öregedés hálózat építése, kapcsolódva az európai rendszerhez.
Az ember történelme során először fordul elő, hogy egyszerre 4-5 generáció is aktív szereplője a társadalomnak. Az elmúlt 50-70 évben végbement, ma is sőt a jövőben is tartó demográfiai átalakulás számtalan új lehetőséget hoz, és egyben sok új kihívás elé is állít minket. Soha annyi 75 év feletti ember nem élt Európában, mint napjainkban, miközben – a digitális átalakulásnak is betudhatóan – talán soha olyan eltérő nem volt az idősebbek és a fiatalabbak világa, mint ma.
Mindeközben társadalmunknak olyan komoly kihívásokra kell megoldást találnia, mint a lakhatási-, demográfiai-, ezzel párhuzamosan a gondoskodási válság, és a klímaválság. Ezeknek a komplex kihívásoknak a megválaszolására szükségünk van minden generáció tudására, tapasztalatára, kreativitására, aminek viszont feltétele a generációk összefogása.
Bár a generációk közötti együttműködés spontán létrejöttére minden bizonnyal találunk példákat a saját környezetünkben, a közösségi-társadalmi szintű intergenerációs összefogás megszületése ritkán történik meg spontán. Egy ilyen összefogáshoz szükség van arra, hogy az egyes generációk tagjai kölcsönösen lássák-hallják-megértsék egymást. Elengedhetetlen, hogy legyenek közös ügyek, tevékenységek, terek, ahol a kölcsönös megismerkedés, megismerés, együttműködés megszülethet.
Éppen ennek az intergenerációs társadalmi kohéziónak az erősítése, támogatása a fő célja a Egy P-AGE Közösségi intergenerációs és idősbarát platform projektnek.
A két éves projekt keretében a közös munka eredményeként egy idősbarát fókuszú, a nemzetközi tapasztalatokra építő intergenerációs eszköztár kerül megalkotásra. Az eszköztár részét képezi egy együttműködést segítő módszertan, különböző gyakorlatok, illetve egy a közösségekben széles körben alkalmazható érzékenyítő-oktató társasjáték is.
A P-AGE Interdiszciplináris Szakértői Közösség tagjai (többek között civil, egészségügyi, felsőoktatási, kutatási, kulturális, önkormányzati, építészeti, esélyegyenlőségi területekről) a két év folyamán maguk is részt vesznek egy 10 alkalmas, közösségi fókuszú, de saját élményre építő Tudatos Öregedés képzésen.
A P-Age rendszeres klubokat szervez idősödő embereknek, akik tudatosan szeretnék folytatni életük ezen szakaszát. A megszülető, jövőre mutató közös gondolatok és tervek közül az egyik legnagyszerűbb, hogy Pécsen is megvalósítsuk az intergenerációs lakhatási modellt fiatalok és idősek között. Megoldva ezzel két nagy problémát: az idősek elmagányosodását és a fiatalok lakhatási nehézségeit.
Olvass erről a nagyszerű kezdeményezésről itt, angolul és magyarul:
https://pecsikozossegialapitvany.hu/oregedes/
https://tudatosoregedes.org/rolunk/
4#
Személyi asszisztencia akkor is, ha még nem létezik – magyar példák
Bár Magyarországon még önálló szakmaként nem elfogadott a személyi asszisztencia, természetesen a fogyatékossággal élők enélkül nem tudnak önálló életvitelt folytatni. Ezért számos módja van, hogy addig is, amíg erre törvényi szabályozás születik, Magyarországon is igénybe lehessen venni a személyi asszisztenciát.
Ennek egyik jó gyakorlata a miskolci Szimbiózis Alapítvány kezdeményezése:
16 fő magas ellátási szükséglettel rendelkező, családban vagy önállóan élő fogyatékossággal élő személy önrendelkezésén alapuló önálló életvitelének támogatása, stabil személyes támogatási rendszer kialakítása. Cél, hogy olyan perspektívát kaphassanak az igénybevevők, mely által elkerülhető intézményi ellátás szükségessége. A projektben foglalkoztatás, egyéni kompetencia felmérés, karrierterv is szerepel. A projekt társadalmi hatástanulmánnyal egészül ki. Több információ a projektről: https://szimbiozis.net/-efop-1910-22-2022-00001
Hasonlóan jó gyakorlat a személyi asszisztencia megteremtésére a budapesti Freekey Alapítvány tevékenysége.
Ők hisznek az önrendelkezés felszabadító erejében, amikor saját magunk dönthetünk az életünkkel kapcsolatban. A személyi asszisztencia során a fogyatékos személy aktív, munkáltatói szerepben jelenik meg. A Freekey célja, hogy a fogyatékos személyeket képessé tegye arra, hogy a szolgáltatás tudatos felhasználóivá és magabiztos munkáltatókká váljanak. Weboldalukon hasznos tanácsokat nyújtanak azoknak, akik asszisztenst szeretnének, azoknak akik asszisztenssé válnának, hozzátartozóknak és szakembereknek. Tanácsaik szakmai anyagokkal, kutatásokkal, interjúkkal is kiegészülnek. Többet róluk: https://www.freekey.hu/what-are-we-doing
5#
„Otthon segítünk” projekt Magyarország
Az alapítvány Győr és környékén élő közel 30 család közössége. A közösség gyermekei súlyos mozgáskorlátozottság és halmozott sérülés miatt egész életükben folyamatos gondoskodásra szorulnak.
Ők így írják le tevékenységüket:
Az alapítványban értük, magunkért, önkéntesen, együtt dolgozunk. A mi élethelyzetünk folyamatos, 0-24 órás készenlétet jelent. Ez mentálisan, lelkileg és fizikálisan is nagy megterhelést jelent a szülőknek, szükségük van segítségre. A segítséget nagyrészt a nagyszülők jelentik, ám az élet rendje szerint rájuk egyre kevésbé számíthatunk.
Az állami rendszerben igénybe vehető otthoni segítségnyújtás csak hétköznap és munkaidőben áll rendelkezésre, ez nem igazodik a családok időrendjéhez, hiszen a gyermek akkor iskolában van. Ezen kívül a gyermekek súlyos állapota miatt a bizalom kérdése is rendkívül fontos a szülők részéről.
Az alapítvány fejlődése lehetővé tette, hogy mindezeket figyelembe véve létrehozzuk az Otthon segítünk projektet, kizárólag az alapítvány látókörében lévő közel 30 család részére. A szolgáltatást már több, mint egy éve működtetjük. Jelenleg 25 család veszi igénybe rendszeresen a 15 fő segítőt, akik a családok saját otthonában nyújtanak gyerekfelügyeletet. Alapítványunk egyik fő célkitűzését is tudtuk teljesíteni, miszerint a családokat anyagilag is tehermentesítsük és a segítők munkabérének nagy részét átvállaljuk.Minden család havi 6 óra segítséget kap.
Ez a szolgáltatás ilyen formában Magyarországon egyedülálló.
https://egyavilagunkalapitvany.hu/otthon-segitunk-projekt/
#6
Jó gyakorlat Katalóniából: En Bici Sense Edat (Kerékpárral Korhatár Nélkül)
Az En Bici Sense Edat egy 2016 óta Katalónia-szerte működő nonprofit szervezet, amelynek küldetése az idősek és a fogyatékossággal élő emberek egészségének, jóllétének és életminőségének javítása. Mindezt speciálisan kialakított elektromos triciklikkel szervezett terápiás kerékpártúrák révén valósítja meg, amelyeket képzett önkéntesek vezetnek.
A kezdeményezés két egyszerű, mégis meghatározó értékre épül: a nagylelkűségre és a kedvességre. Egy önkéntes meghív egy vagy két idős embert vagy csökkent mozgásképességű személyt egy közös kerékpártúrára, lehetőséget teremtve számukra arra, hogy újra kapcsolatba kerüljenek közösségükkel, a természettel és a mindennapi élettel az intézményi környezeten kívül.
A városrészeken, parkokon és köztereken lassú tempóban haladva a résztvevők teljes mértékben átélhetik környezetüket, miközben értékes társas kapcsolatokat alakíthatnak ki. A triciklik látványa kíváncsiságot és beszélgetéseket is elindít, ezzel hozzájárulva az aktív idősödés és a társadalmi befogadás ismertségének növeléséhez.
Az En Bici Sense Edat egyik központi eleme a történetek megosztása. Az idősebb emberek értékes élettapasztalattal rendelkeznek, amely könnyen feledésbe merülhet, ha nincs lehetőség meghallgatni őket. A kerékpártúrák során az önkéntesek és az utasok emlékeket, tapasztalatokat és gondolatokat osztanak meg egymással, hozzájárulva a személyes történetek megőrzéséhez és a generációk közötti megértés erősítéséhez.
Kiknek szól?
- Idősebb embereknek, akik magányt, csökkent mozgásképességet vagy társadalmi elszigeteltséget tapasztalnak.
- Fogyatékossággal élő embereknek, akik akadályokba ütköznek a közösségi életben való részvétel során.
- Önkénteseknek és a közösség tagjainak, akik szeretnének hozzájárulni egy befogadóbb társadalom kialakításához.
Miért jó gyakorlat?
Mert jól példázza, hogy egy egyszerű, közösségi alapú kezdeményezés is jelentős társadalmi hatást érhet el. A program új kapcsolatokat hoz létre a generációk, az idősek, az önkéntesek, a gondozási szakemberek, a családtagok és a helyi közösségek között.
Ezek a kapcsolatok erősítik a bizalmat, a jóllétet, a méltóságot és az összetartozás érzését. A kezdeményezés emellett pozitív képet közvetít az idősödésről, megmutatva, hogy az élet minden életszakaszban lehet tartalmas, aktív és gazdagító. A közös élmények és a társadalmi részvétel révén az En Bici Sense Edat segíti az embereket abban, hogy támogató és megerősítő környezetben idősödhessenek.
Főbb eredmények:
- A magány és a társadalmi elszigeteltség csökkenése.
- A lelki jóllét és az életminőség javulása.
- A generációk közötti kapcsolatok és a közösségi részvétel erősödése.
- Az idősek és a fogyatékossággal élő emberek láthatóságának és társadalmi befogadásának növekedése.
- Az aktív és pozitív idősödés előmozdítása.
További információ: https://www.enbicisenseedat.cat/
#7
ADD az ADHD-val élők részvételének erősítése Ciprus
Az ADD-ADHD ciprusi szervezet a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarban érintett gyermekek, fiatalok és felnőttek megértését, elfogadását és megfelelő támogatását segíti elő. Olyan környezet kialakítását támogatják, ahol az ADHD-val élő embereket meghallgatják, tiszteletben tartják, és egyéni erősségeikhez, szükségleteikhez és céljaikhoz igazodó támogatásban részesítik. Fő céljuk, hogy az ADHD-val élő emberek aktívan részt vehessenek az oktatásban, a gondozásban, a munkában és a közösségi életben.
Hogy működik?
Az iskola, közösségi szervezet vagy gondozási szolgáltató biztonságos, befogadó és hozzáférhető környezetet alakít ki. Egy képzett oktató, gondozó vagy facilitátor elbeszélget az érintett személlyel az ő erősségeiről, érdeklődési köréről, kihívásairól, előnyben részesített tanulási módjairól és személyes céljairól. Ezt követően egy egyszerű, rugalmas támogatási tervet dolgoznak kiközösen, amely tartalmazza:
- egyértelmű napi rutinok és vizuális napirendek alkalmazását
- rövid, könnyen teljesíthető feladatokat
- lépésről lépésre történő útmutatásokat
- rendszeres mozgás- vagy pihenőszüneteket
- emlékeztetők, naptárak és digitális eszközök használatát
- csendes, kevés zavaró tényezővel rendelkező helyiségek biztosítását
- szükség esetén több idő biztosítását
- választási lehetőségeket a tevékenységek között
- pozitív visszajelzést és bátorítást
- rendszeres kommunikációt az érintett személy, a család és a szakemberek között
A támogatási tervet rendszeresen felülvizsgálják, lehetőséget biztosítva arra, hogy az ADHD-val élő személy elmondhassa, mi működik jól számára, milyen nehézségekkel találkozik, és milyen módosításokra lenne szükség.
Miért jó gyakorlat?
Felismeri, hogy minden ADHD-val élő ember egyedi. Egyeseknek a figyelem, a szervezés, az időgazdálkodás, a kommunikáció vagy az érzelemszabályozás terén lehet szükségük támogatásra, ugyanakkor gyakran kiemelkedő erősségekkel rendelkeznek, például kreativitással, energiával, kíváncsisággal vagy problémamegoldó képességgel. Növeli az önbizalmat, az aktív részvételt és az önállóságot, miközben segíti a családtagokat, oktatókat és szakembereket abban, hogy hatékonyabban tudják támogatni az érintetteket. A modell rugalmas, gyakorlatorientált, és különböző életkorokban, kultúrákban és európai környezetekben egyaránt alkalmazható.
Link: https://www.add-adhdcy.org/?lang=en
#8
Emlékezet, kreativitás és közös gondoskodás: közösségi tanulási modell – Ciprus
A ciprusi Limassolban működő „Moesis Stylianou” Emlékezet- és Kreatív Kifejezés Központ nyitott, befogadó teret biztosít, ahol az idősebb emberek találkozhatnak egymással, erősíthetik memóriájukat, megőrizhetik képességeiket, javíthatják fizikai egészségüket, és kreatív módon fejezhetik ki magukat. Tevékenységei között szerepelnek kognitív és fizikai gyakorlatok, zene, tánc, kreatív műhelyek, csoportos beszélgetések, pszichológiai támogatás és szabadidős tevékenységek. Emellett önkéntesek és gondozók számára is képzéseket biztosít.
A program fő célja, hogy támogassa a gondozási szükséglettel élő embereket abban, hogy méltósággal, önállóbban és mindennapi életük felett nagyobb kontrollal élhessenek. A program nem a gondozás passzív részeseként tekint rájuk. Ösztönzi őket arra, hogy kifejezzék kívánságaikat, válasszanak tevékenységeket, megosszák tapasztalataikat, és részt vegyenek a számukra nyújtott támogatással kapcsolatos döntésekben.
Hogy működik?
A szervezet biztonságos és akadálymentes közösségi teret hoz létre, ahol rendszeres tanulási és jólléti tevékenységek valósulnak meg. A csatlakozás előtt minden résztvevő egy képzett facilitátorral folytat barátságos beszélgetést érdeklődési köréről, képességeiről, szükségleteiről és személyes céljairól. A beszélgetés alapján a résztvevők az alábbi tevékenységek közül választhatnak:
- memória- és kognitív gyakorlatok
- könnyű fizikai mozgás és torna
- zene, tánc és kreatív önkifejezés
- történetmesélés és élettapasztalatok megosztása
- beszélgetések a jogokról, választási lehetőségekről és önrendelkezésről
- digitális készségek és gyakorlati mindennapi tanulás
- sorstársi támogató találkozók
- társasági és szabadidős tevékenységek
- közös műhelyek gondozási szükséglettel élő személyek és gondozók számára
A résztvevők rendszeresen felülvizsgálják személyes céljaikat, és javaslatokat tehetnek a program módosítására.
Miért jó gyakorlat?
A gondozást, a tanulást, a kreativitást és a társadalmi részvételt egyetlen közösségi alapú modellben kapcsolja össze. Az egész személyre összpontosít, nem csupán az egészségi állapotára vagy gondozási szükségleteire. Segíthet az embereknek képességeik megőrzésében, önbizalmuk növelésében, társas kapcsolatok kialakításában és kívánságaik egyértelműbb kifejezésében.
Emellett segíti a gondozókat abban, hogy jobban megértsék az érintett személyt, javítsák az együttműködést, és biztonságosabb, tiszteletteljesebb, személyesebb támogatást nyújtsanak.
A modell rugalmasan alkalmazható különböző európai országokban, közösségekben, kultúrákban és gondozási rendszerekben. A tevékenységek megvalósíthatók közösségi központokban, bentlakásos intézményekben, vidéki térségekben, nappali ellátóhelyeken vagy online formában, a helyi szükségletektől és rendelkezésre álló erőforrásoktól függően.
Link: https://www.ctaobservatory.org/en
#9
Validity Equal projekt, jogsérelmek keresése – Magyarország
A Validity Alapítvány egy nemzetközi emberi jogi szervezet, amely a fogyatékossággal élő emberek jogainak védelméért és érvényesítéséért dolgozik. Magyarországi alapítványuk tevékenységének központjában az önálló életvitel előmozdítása, az intézményi elhelyezés felszámolása, és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés javítása áll. Kutatásokkal, stratégiai perekkel és szakpolitikai munkával támogatják azokat a közösségeket, melyek gyakran szembesülnek kirekesztéssel, intézményi erőszakkal, vagy rendszerszintű akadályokkal.
Az Equal projektjük célja, hogy megerősítse a hátrányos helyzetű közösségeket abban, hogy hatékonyabban érvényesíthessék a jogaikat. A projekt 2025-2027 között valósul meg, Magyarországon kívül Csehországban, Görögországban, Olaszországban is.
A projekt során helyi jogsegítő csapatokat hoznak létre, akik segítenek a közösségeknek megérteni és érvényesíteni a jogaikat. Képzéseket indítanak jogvédő szervezeteknek, aktivistáknak és szakembereknek. Stratégiai pereket készítenek elő olyan ügyekben, melyek rendszerszintű igazságtalanságokat érintenek. Párbeszédet és érdekképviseletet kezdeményeznek annak érdekében, hogy a jogi ügyek társadalmi változáshoz vezessenek. Cél, hogy a közösségek és egyének tájékozottabb, aktívabb szereplői a jogvédelemnek és képesek legyenek fellépni a diszkrimináció ellen.
Miért fontos mindez?
Magyarországon sok fogyatékossággal élő ember nem jut megfelelő jogi segítséghez, vagy a rossz tapasztalatok miatt nem bízik a rendszerben. Cél, hogy megerősödjön a közösség, és ezen változtassunk.
Magyarországon, Pécsen a People First Egyesülettel közösen is tartottak egy workshopot, melyen a fogyatékossággal élők jogérvényesítésének megerősítése volt a téma. A megjelent fogyatékossággal élők meséltek saját megélt jogsértő vagy diszkriminatív szituációikról. Mint kiderült, leginkább az egészségügyben találkoztak ilyen helyzetekkel, de szóba került az intézményi elhanyagolás és a méltóság megsértése, a foglalkoztatásban jelentkező diszkrimináció, vagy az akadálymentesítésben hiányzó kontroll. A workshop eredményeként a résztvevők felismerték, hogy a jogainkért leginkább másokkal kapcsolódva tudunk kiállni, és használnunk kell a nyilvánosság erejét. Fontos konklúzió volt, hogy az önérdekérvényesítés kiindulópontja az, hogy nem én vagyok a probléma fogyatékossággal élőként, hanem a környezet ami nem teszi lehetővé az önálló életvitelemet.